ÉpítészetTudomány

WIPP – a legnagyobb amerikai atomhulladék temető

A tárolókamrák 600 méterrel a felszín alatt helyezkednek el és amikor majd a lerakóhely megtelik, az üreg idővel beomlik és lassacskán betemeti a só

Az Új-Mexikóban található WIPP (Elkülönített Kísérleti Szeméttelep) 1999 óta az amerikai transzurán-hulladék nagyobb részének szemétlerakó helye. A helyet a stabil tektonikai és geológiai tulajdonságai miatt választották. Az itt található sós síkság a Perm-korszaki tenger többszörös elpárolgásával keletkezett. A térség a geológiai stabilitása és a talajvíz hiánya miatt különösen alkalmas erre a célra.

A transzurán-hulladék az uránnál nagyobb rendszámú radioaktív elemekkel (főként plutóniummal) szennyezett ruházatból és egyéb textíliából, tárgyakból és földből áll. Ez az amerikai nukleáris kutatóprogramok legveszedelmesebb mellékterméke, melynek elhelyezése komoly feladat.

Az amerikai Kongresszus 1979-ben hagyta jóvá a WIPP létesítését, 1988-ban kezdték el a kísérleteket, majd 1999-ben megérkezett az első transzurán-hulladék a nukleáris fegyvereket kutató és gyártó albuquerque-i Los Alamos laboratóriumból.

A tárolókamrák 600 méterrel a felszín alatt helyezkednek el. A veszélyesebb RH minősítésű (távirányítással kezelhető) tartályokat a tárolókamrák oldalába fúrt üregekbe teszik, majd bebetonozzák, míg a kézzel is szállítható CH hordókat egyszerűen leteszik a padlóra. Amikor majd a lerakóhely megtelik az üreg idővel beomlik és lassacskán betemeti a só.

VIDEÓ

Minden radioaktív szállítmány mozgását műholdról kísérik figyelemmel az irányító központban és a WlPP-hez vezető minden útvonalat szigorúan ellenőriznek. Mintegy 25 ezer személy kapott kiképzést arra, hogy riadó esetén mi a teendő.

Az itt tárolt radioaktív hulladék 24.000 évig jelent veszélyt a környezetre

Nemcsak arra kell azonban ügyelni, hogy a ma élő emberek ne közelítsék meg a helyszínt, hanem arra is, hogy az eljövendő nemzedékek ne tévedjenek oda. Ennek biztosítását verbális és szimbolikus jelek elhelyezésével fogják elérni. Amint a lerakóhely megtelik, egy 11 méter magas és 33 méter átmérőjű dombot emelnek fölé és 128 radarral érzékelhető fémtárgyat, illetve több mágnest tesznek bele geometrikus elrendezésben.

A lerakóhely tágabb, 10 négyzetkilométeres körzetét 8 méter magas gránitoszlopokkal fogják körbevenni, valamint a telep közepére ugyancsak gránit emlékművet helyeznek több nyelvű felirattal és ábrákkal. Két, másik helyen lévő föld alatti kamrába is beírják ugyanezt az információt, amelyet szétküldenek a világ archívumaiba, hogy térképeken is lehessen rögzíteni.