A méhek újra és újra bebizonyították, hogy a beporzáson, a mézkészítésen és a királynőhöz való hűségen kívül sokkal többet tudnak nyújtani. A szorgalmas rovarok képesek számolni és megváltoztatni a viselkedésüket, amikor a dolgok nehéznek tűnnek, és most néhány tudós szerint bizonyíték van arra, hogy játszani is szeretnek.
A londoni Queen Mary Egyetem kutatói kísérletet végeztek, amelyben egy olyan útvonalat állítottak fel, amely lehetővé tette a poszméhek számára, hogy a fészkükből egy etetőhelyre “sétáljanak”. Útközben a méhek azonban dönthettek úgy, hogy egy fagolyókkal teli kerülőúton érjenek célba. A tudósok 18 napon keresztül figyelték, ahogy a méhek a kerülőutat megtéve többször is elkezdik a fagolyókat gurítgatni, annak ellenére, hogy erre semmilyen ösztönzést nem kaptak.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy méhek hajlandóak új trükköket megtanulni élelemért vagy más jutalomért cserébe, így ebben az esetben Lars Chittka és csapata olyan körülmények megteremtésére törekedett, amelyek kiküszöbölik a külső változókat. Meggyőződtek arról, hogy a méhek már akklimatizálódtak új otthonukhoz, és a környezetük stresszmentes volt.
A CIKK AZ AJÁNLÓ UTÁN FOLYTATÓDIK
A kísérletben a méhek, akiket kor és nem szerint követtek nyomon, egy akadálymentes úton haladhattak az etetőhelyre, vagy választhatták a kerülő utat a fagolyókkal teli kamrába. Sokan a kerülő utat választották. A videón látható, ahogy a pufók rovarok a (méheknél körülbelül kétszer nagyobb) golyókba kapaszkodnak és manőverezik azokat. A komikusabb pillanatokban néhány méh úgy tűnt, hogy szaltózik, miközben kapaszkodik. Máskor pedig visszafelé sétáltak, magukkal rántva a labdát – ami a dongók számára természetellenes mozgás.
Az eredmény arra utal, hogy az emberekhez és a fiatal emlősökhöz hasonlóan a rovarok is játszanak az élettelen tárgyakkal. Az emberekhez hasonlóan a fiatalabb méhek is játékosabbnak tűntek, mint a felnőtt méhek.
“Ez a kutatás határozottan jelzi, hogy a rovarok elméje sokkal kifinomultabb, mint ahogyan azt gondolnánk. – mondta Lars Chittka, a londoni Queen Mary Egyetem érzékszervi és viselkedésökológiai professzora, a tanulmány vezetője a nyilatkozatban. “Rengeteg olyan állat van, amely csak szórakozásból játszik, de a legtöbb példa a fiatal emlősök és madarak közül való” – tette hozzá
A tanulmány első szerzője, Samadi Galpayage, aki a londoni Queen Mary University of London PhD-hallgatója, hozzátette, hogy ez újabb bizonyíték arra, hogy a rovarok képesek lehetnek érzelmeket megtapasztalni.
“Valószínűleg tapasztalhatnak valamilyen pozitív érzelmi állapotot, még ha kezdetlegesen is, mint más nagyobb emlősök. Az ilyen jellegű felfedezések hatással vannak a rovarok érzékenységének és jólétének megértésére, és remélhetőleg arra ösztönöznek majd minket, hogy egyre jobban tiszteljük és védjük a földi életet” – áll a közleményben.
