Ha tartjuk magunkat a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben foglaltakhoz, akkor 2070-re a Föld minden tíz állat- és növényfajából kevesebb mint kettőt veszítünk el. Ha nagyobb lesz a hőmérséklet emelkedése, akkor a fajok harmadát, vagy akár felét is elveszíthetjük. Az Arizonai Egyetem kutatói tanulmányukban becsléseket végeztek a klímaváltozás hatására 2070-re bekövetkező globális fajkipusztulásról.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/tulfogyasztas-8-1.jpg)
A fajok klímaváltozás miatti kihalására, a fajok mozgására vonatkozó és a jövőbeli klímát érintő különböző előrejelzések információt kombinálva arra jutottak a szakértők, hogy háromból egy növényt és állatot a kihalás veszélye fenyeget. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be.
Valószínűleg ez az első olyan tanulmány, amely a klímaváltozás miatt széleskörű kihalási mintázatokat a klímaváltozáshoz köthető jelenlegi fajkihalási adatokkal és a fajok mozgásáról szóló adatokkal vegyíti – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/erdoirtas-3.jpg)
A fajok klímaváltozás miatti kihalási arányainak felbecsüléséhez Cristian Román-Palacios és John J. Wiens, az Arizonai Egyetem ökológiai és evolúcióbiológiai részlegének kutatói a közelmúlt eseményeit figyelték meg. Lokális, már megtörtént fajkihalásokat vizsgáltak meg a növény- és állatvilágra vonatkozó ismételt tanulmányok alapján.
A világ 538 fajára és 581 helyszínére vonatkozó adatokat elemezték a szakértők. Olyan állat- és növényfajokra koncentráltak, amelyeket újra és újra megvizsgáltak, legalább 10 éves időközönként. Arra jutottak, hogy az 538 faj 44 százaléka már kihalt egy vagy több helyszínen.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/orangutan-21-1.jpg)
Minden helyszínen elemeztük tizenkilenc fő klímatényező változását, ezzel meg tudtuk határozni, mely változók irányítják a lokális fajkihalást és hogy mennyi változást képes egy populáció tolerálni anélkül, hogy kihalna – mondta Román-Palacios.
“Felbecsültük, milyen gyorsan képes egy populáció elvándorolni, hogy így megpróbáljon elmenekülni a növekvő hőmérsékletek elől. Ha ezeket a részinformációkat összerakjuk minden egyes fajnál, kijön egy több száz állat- és növényfajra vonatkozó, részletes globális kihalási aránybecslés” – tette hozzá.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/kacsacsoru.jpg)
A vizsgálat során megállapították, hogy a kulcsfaktor az éves maximum hőmérséklet – a nyári napok legforróbb hőmérséklete -, mely meghatározhatja, hogy egy populáció kihal-e vagy sem. Meglepő módon a kutatók megfigyelései szerint az éves átlaghőmérsékletek kisebb változásokat mutattak azokon a területeken, ahol tapasztaltak helyi fajkihalást, holott az átlaghőmérséklet emelkedését széles körben használják a klímaváltozás jelzőértékeként.
Ez azt jelenti, hogy meglehetősen félrevezető az éves átlaghőmérsékletek változásai alapján következtetéseket levonni a klímaváltozás miatti fajkihalásokra – mondta Wiens. A tanulmány szerzői arra jutottak a korábbi elvándorlási megfigyelések alapján, hogy a legtöbb faj nem tud elég gyorsan új élőhelyet találni a kihalás elkerülése érdekében.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/aszaly.jpg)
Kutatásuk szerint sok faj képes azonban tolerálni a maximális hőmérséklet emelkedését, de csak egy bizonyos pontig. Az eredmények szerint a fajok mintegy 50 százaléka lokálisan kihal, ha élőhelyének maximum hőmérséklete több mint 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, több mint 2,9 Celsius-fokos emelkedésnél pedig 95 százalékuk hal ki.
Ha kötjük magunkat a párizsi egyezményben foglaltakhoz, akkor 2070-re a Föld minden tíz állat- és növényfajából kevesebb mint kettőt veszítünk el. Ha azonban az emberiség nagyobb hőmérséklet-emelkedést idéz elő, a fajok több mint egyharmadát, akár felét is elveszíthetjük – figyelmeztetett Wiens.
A tudósok szerint a fajkihalás mértéke 2-4-szer nagyobb lehet a trópusokon, mint a mérsékelt övi régiókban. “Ez nagy probléma, mivel az állat- és növényfajok többsége a trópusokon él” – tette hozzá Román-Palacios.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/pantanal.jpg)