KedvencTermészet

Aranyszínű levéltengerrel borítja be a buddhista templom udvarát az 1400 éves páfrányfenyő

A kínai Zhongnan-hegységben található Gu Guanyin buddhista templom mellett magasodik az az 1400 éves páfrányfenyő, amelynek minden évben emberek ezrei járnak a csodájára

Az ámulatba ejtő fát még a Tang-dinasztia (Kína egyik legjelentősebb uralkodóháza) idején ültetették. Az ősz beköszöntével földre hulló levelei  aranysárga tengerként árasztják el a templom udvarát, s ilyenkor Kína minden tájáról érkeznek ide látogatók,  hogy megcsodálják a világszerte híressé vált Ginkgo bilobát.

Páfrányfenyő

A páfrányfenyő sajátos leveleiről és gyógyhatásáról szerte a világon ismert fafaj. Mivel egy ősi növényfajról van szó, ezért gyakran élő kövületként emlegetik. Közeli rokonai, amelyek levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez, mintegy 270 millió éve, a perm időszakban fejlődtek ki. A modern ginkgo a paleogénben jelent meg. A jégkorszakot rokonai közül egyedüli fajként vészelte át Kínában. Ott ismerték meg az európaiak, majd gyorsan kedvelt dísznövénnyé vált szerte a világon.

Páfrányfenyő

Páfrányfenyő

Általában 20–35 méteresre nő meg, de egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. Levelét régóta használják gyógyászati célokra, így az agy vérellátásának zavarai, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyő flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az anyagcserét.

Páfrányfenyő

Páfrányfenyő