Szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyagot fedeztek fel
Forradalmat hozhat el az energiaiparban egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag. Ez az első olyan anyag, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását
Az első olyan anyagot, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását, amerikai kutatók alkották meg.
A szupravezetők az elektromos áramot zéró ellenállással vezetni képes anyagok; ez azt jelenti, hogy az elektronok akadálytalanul mozognak anélkül, hogy egyáltalán bármennyit is veszítenének energiájukból. Ezidáig a szupravezetés feltétele az volt, hogy az adott anyag nagyon alacsony hőmérsékletre hűljön le. Amikor 1911-ben felfedezték a fizikai jelenséget, csak az abszolút zéróhoz (mínusz 273,15 Celsius-fokhoz) közeli hőmérsékleten volt tapasztalható.
Azóta találtak olyan anyagokat is, amelyek magasabb hőmérsékleten, de még mindig nagyon hideg állapotban szupravezetők.
Az új felfedezést tévő kutatócsoport szerint eredményük hatalmas előrelépés a már egy évszázada tartó kutatásban. Ranga Dias, a New York állambeli Rochesteri Egyetem kutatója úgy véli, a szobahőmérsékletű szupravezetők “minden bizonnyal megváltoztatják az általunk ismert világot”.
A szakértő elmondása szerint az Egyesült Államokban az elektromos hálózatok az átviteli folyamatok során energiájuk több mint 5 százalékát elveszítik. A veszteség kiküszöbölése akár több milliárd dolláros megtakarítást jelenthetne, és a klímavédelemben is fontos szerepet játszhatna.
A kutatók a szupravezetést egy széntartalmú kén-hidrid vegyületben 15 Celsius-fokon figyelték meg. A tulajdonság azonban csak szélsőségesen nagy, 267 milliárd pascal nyomás alatt jelentkezik – ez a gumiabroncsokra jellemző nyomásnak a nagyjából egymilliószorosa. Ez nyilvánvalóan korlátozza a jelenség gyakorlati használhatóságát.
Dias szerint a következő feladat, hogy alacsonyabb nyomáson is létrehozzanak szobahőmérsékletű szupravezetőket, hogy nagyobb mennyiségben is gazdaságos legyen az előállításuk.
Ezek az anyagok számos területen felhasználhatók lehetnek, például a lebegő mágnesvasutak technológiájának továbbfejlesztésében, de gyorsabb, hatékonyabb elektromos eszközök létrehozásában is szerepük van.
“Segítségükkel társadalmunk szupravezető társadalommá válhat, melyben soha többé nem lesz szükségünk elemekre és akkukra” – mondta Ashkan Salamat, a Nevadai Egyetem kutatója a Nature című tudományos lapban megjelent kutatás társszerzője.