Mumifikált papagájokat találtak az Atacama-sivatagban
1100 és 1450 között lámakaravánokkal szállították az élő madarakat az akár több mint 500 kilométerrel messzebben fekvő területekről a sivatagi oázisokba.
Az Andokon áthaladó lámakaravánokkal szállítottak egykor élő papagájokat az Atacama-sivatag oázisaiba, ahol nem csupán háziállatként tartották az egzotikus madarakat, hanem rendszeresen megkopasztották őket értékes tollaikért, haláluk után pedig gyakran mumifikálták őket.
A papagájok és arák nem őshonosak az észak-chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb sivatagjában, ám az archeológusok ilyen madaraktól származó tollakat találtak különböző temetkezési helyszíneken, valamint mumifikált példányokat a régészeti lelőhelyeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Elképesztő az a tény, hogy a madarak élve átvészelték a csaknem 7000 méter magas Andokon át vezető utat” – mondta José M. Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „hatalmas füves pusztaságokon át, hideg időben és nehéz talajon kellett őket az Atacama-sivatagba szállítani, miközben gondoskodni kellett az életben maradásukról”.
A térségben talált papagájok és arák többségét, akár mumifikálták, akár nem, a helyi múzeumok őrzik. Capriles és kollégái csaknem három éven át tanulmányozták az észak-chilei múzeumi gyűjteményekben lévő példányokat. A maradványok többsége 1100 és 1450 közötti időből származik. Capriles szerint ez ugyan háborús időszak volt, de a kereskedelem virágzott, rendszeresen közlekedtek lámakaravánok a térségben.
A kutatók az Atacama-sivatag öt oázishelyszínéről származó 27 teljes vagy töredékes arakanga- (vörös ara vagy sárgavállú ara) és Amazona- (amazon-papagáj) maradványt elemeztek. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták.
A szakemberek szerint az élő madarakat néha több mint 500 kilométerrel arrébb fekvő területekről szállították lámakaravánokkal a sivatagi oázisokba.
A kutatók azt is megállapították, hogy a madarak ugyanazt ették, mint újdonsült gazdáik, ugyanakkor egy részüknek nehéz sors jutott. „A tollaik miatt kellettek, és amint felnőttek, megkopasztották őket” – mondta Capriles.
A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg. Néhány példánynak ki volt tárva a szárnya, mintha repülne. „Fogalmunk sincs, hogy miért mumifikálták őket így. Úgy tűnik, hogy a kloákájukon keresztül zsigerelték ki őket, ami segítette a konzerválásukat. Sok esetben textíliába, zsákokba tekerték a tetemeket” – mondta Capriles.