Érdekes Világ
  • Hírek
  • Tudomány
  • Állatvilág
  • Természet
  • Nagyvilág
  • Elképesztő
  • Építészet
  • Környezetvédelem
Nincs találat
Összes találat
Érdekes Világ
Nincs találat
Összes találat

Különleges ökoszisztémát rejt a Medve-tó, a világ legnagyobb heliotermikus tava

2020.04.11.
Kategória: Állatvilág, Természet, Tudomány
21
MEGOSZTÁS
Megosztás a FacebookonTweet

“Természetes szendvicsként” írja le egy román-brit kutatócsoport új kutatása a szovátai Medve-tavat, amely egy ritka, sókarszton létrejött heliotermikus tó.

A kutatásról az Environmental Microbiology folyóiratban közölt cikket a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közleménye foglalta össze. Az intézmény Biológia és Geológia Karának professzora, Horia Banciu által vezetett kutatócsoportnak geokémiai, biofizikai, statisztikai ökológiai, molekuláris mikrobiológiai, valamint bioinformatikai vizsgálatok segítségével sikerült egy sokdimenziós képet alkotnia a tó fizikai-kémiai, illetve biológiai rétegzettségéről. A kutatók szerint a Medve-tóban a tófenék és tófelszín közötti vízoszlop fizikai, kémiai, illetve biológiai jellemzők alapján három jól elkülöníthető rétegre oszlik.

Forrás: Wikimedia Commons/Christo

A felszíni, körülbelül három méter mélységű vízréteg enyhén sós, oxigénes, áthatol rajta a napfény, leginkább a cianobaktériumok (Cyanobacteria) törzsébe tartozó mikroalgák lakják be. Ez a biomassza képezi a Medve-tó táplálékhálózatának az alapját. Ezt követi egy átmeneti, hozzávetőlegesen ötven centiméter “vastagságú” réteg, ahol az abiotikus, vagyis élettelen tényezők jelentősen eltérnek a korábbiaktól. Az átmeneti réteg hipersós, oxigénhiányos, valamint fényhiányos (afotikus). Ezt a közeget sűrűn benépesítik a zöld kénbaktériumok (Chlorobium), amelyek fotoszintézis során nem bocsátanak ki oxigént, energiaforrásként pedig a kén-hidrogént használják.

Forrás: Wikimedia Commons/Christo

A kén-hidrogén gáz a tó harmadik, legmélyebb rétegéből szabadul fel és számos prokarióta faj számára alapvető életforrást jelent. A legalsó réteg körülbelül négyméteres mélység alatt kezdődik, és egy szélsőségesen sós (a tengervíznél tízszer koncentráltabb), fény- és oxigénhiányos, ammóniumban, metánban és a kén-hidrogénben bővelkedő életteret képez. A harmadik réteg olyan mikrobáknak, az extrémsós közeghez alkalmazkodott fajoknak ad otthont, amelyek anaerob módon, lassan bontják le a tó felsőbb rétegeiből aláereszkedő, elhalt biomasszát. A bioinformatikai módszerekkel támogatott molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy a legmélyebb réteg még számos olyan, a tudomány számára ismeretlen prokarióta csoportot, leginkább baktériumokat és archeákat rejt, amelyeket egyelőre nem sikerült laboratóriumi körülmények között izolálni és tenyészteni.

A szovátai Medve-tó 1875-ben keletkezett egy felhőszakadás nyomán. A tó 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a négy hektárt. Legmélyebb pontja 18,9 méteres. A tavat a világ legnagyobb heliotermikus tavaként tartják számon. A tó mélyebb sósabb rétegeiben magasabb a víz hőmérséklete, mint a felszíni, kevésbé sós rétegekben. A tó mély rétegeiben a keletkezés után 70 Celsius fokos hőmérsékletet is mértek. A fürdőzők azonban felkavarják a tó vizét, így a heliotermikus hatás ma már kevésbé hangsúlyos.

Forrás: Wikimedia Commons/KeFe 

A heliotermikus jelenséget világviszonylatban először Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész magyarázta meg, aki 1898-1901 között tanulmányozta a Medve-tavat. Megállapította, hogy a jelenség annak köszönhető, hogy a folyamatosan a tóba ömlő patak és az éves csapadék néhány centiméteres édesvízréteget képeznek a sós víz felületén. Ez a felszíni vízréteg pedig megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését, amely állandó jelleggel gyűjti a meleget. Tehát a kisebb sűrűségű édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és lehűlését.

facebookMegosztás
TwitterTweet
Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel is.

NÉZD MEG EZEKET A CIKKEKET IS

Forrás: RU-RTR Russian Television
Állatvilág

Tömeges fókapusztulást észleltek a Kaszpi-tenger dagesztáni partvidékén

Mintegy 1700 fókatetemet találtak a Kaszpi-tenger dagesztáni partjainál - közölte a hétvégén a...

Tovább
Kedvenc

Így nézne ki a Föld óceánok nélkül

A japán űrügynökség (JAXA) egyik tudósa, James O’Donoghue a klímakatasztrófának az egyik lehetséges...

Tovább
Állatvilág

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében...

Tovább

CIKKAJÁNLÓ

Nincs elérhető tartalom

Doha – látványos time-lapse videó Katar fővárosáról

Világhírű épületek és látványosságok az építésük közben

A világ legnagyobb tömör arany Buddha-szobra

Nincs elérhető tartalom
Nincs találat
Összes találat
  • Hírek
  • Tudomány
  • Állatvilág
  • Természet
  • Nagyvilág
  • Elképesztő
  • Építészet
  • Környezetvédelem

Welcome Back!

Login to your account below

Forgotten Password?

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

Add New Playlist