Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezték fel az Indiai-óceánban
A kék bálnák éneke nagyon mély hangfekvésű, jól felismerhető és a kutatók számára különösen kedvező, hogy minden egyes populációnak külön egyedi éneke van.
Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezte fel az Indiai-óceán nyugati részén egy nemzetközi kutatócsoport.
A kék bálnák a valaha élt legnagyobb testű állatok az eddig ismeretek szerint, a világ minden óceánjában megtalálhatók – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kék bálnák éneke nagyon mély hangfekvésű, jól felismerhető és a kutatók számára különösen kedvező, hogy minden egyes populációnak külön egyedi éneke van. Az Endangered Species Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői új kékbálnadalról számolnak be, amely az Arab-tenger ománi partjaitól az Indiai-óceán közepén fekvő Chagos-szigetcsoport vizein át egészen a délnyugati Madagaszkárig hallható.
Salvatore Cerchio, az afrikai vízi állatvédelmi alap cetprogramjának igazgatója és a New England Aquarium tudósa vezette az énekelemzést, amelynek felvételei az Indiai-óceán keleti részén készültek. Az addig sosem hallott hangokat Cerchio először 2017-ben rögzítette, amikor a Mozambiki-csatorna Omura-bálnáit kutatta.
Felismerte benne a kék bálnák énekét, de azt is, hogy ezt az éneket még sosem írták le. Az új kutatásban az ománi partoknál dolgozó tudósok hangfelvételeit is elemezték, ők eredetileg az Arab-tenger veszélyeztetett hosszúszárnyú bálnáit tanulmányozták, amikor az ismeretlen énekre bukkantak.
A hang gyakoribb volt az ománi vizeken, mint Madagaszkár környékén, és kiderült, hogy eddig ismeretlen kékbálna-populáció számlájára írható. A kék bálnák énekét alaposan tanulmányozták korábban, számos populációjukat egyedülálló hangadásuk alapján azonosítottak az Indiai-óceánon is.
„Megdöbbentő, hogy a rengeteg kutatómunka után egyszer csak itt egy populáció, amelyről 2017 előtt senki sem tudott” – mondta Cerchio.
2018-ban a kutatók beszámoltak felfedezésükről a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak, amely az indiai-óceáni bálnapopulációk állapotát tanulmányozta. Ausztrál tagjaik felfedezték, hogy a Chagos-szigeteki felvételeiken felismerhető az új populáció éneke.
A három kutatócsoport együttműködésében elemzett adatok arra utaltak, hogy a populáció ideje legnagyobb részét az Indiai-óceán északnyugati részén, az Arab-tengernél és a Chagos-szigetektől északra tölti. Régóta felismerték, hogy egyetlen kékbálna-populáció él az Indiai-óceán északi részén, de feltételezték, hogy az Arab-tenger kék bálnái ugyanahhoz a populációhoz tartoznak, amelyet a Srí Lanka-i vizeken tanulmányoztak és az egész déli-központi Indiai-óceánon ez a népesség terjedt el. A friss kutatásban azonosított ének azonban ellentmond ennek az elképzelésnek.