ÁllatvilágHírek

Erősen olvad az Északi-sarkon a jegesmedvék utolsó menedéke is

A felmelegedés és a szél együttes hatása vékonyítja tovább azt az „utolsó jeges térséget”, amely a sarkvidéki ragadozók „megélhetését” biztosítja.

Egy új kutatás szerint a jegesmedvék túléléséhez fontos „utolsó jeges térség” néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták. Erről a területről korábban úgy tartották a tudósok, hogy hosszabb ideig fagyott marad, mint az Északi-sark többi része. De egy új elemzés rámutatott, hogy tavaly nyáron rekord olvadás zajlott le ezen a helyen is.

A tudósok szerint a váratlan hanyatlást a változó éghajlattal együtt járó erős szelek okozták. A Grönlandtól északra fekvő Wandel-tenger egy részét nevezték el a tudósok az „utolsó jeges térségnek”. Normális esetben ezen a területen egész évben vastag, többéves jég marad meg.

„A tengeri jég az Északi-sarkvidék körül úszik, és természetes módon Grönland és Kanada északi partvidékénél halmozódik fel” – magyarázta Axel Schweiger.

A Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője hozzátette, a klímamodellekben ez a térség a következő évszázadban olyan területként szerepel, ahol nyáron a legtovább marad meg a jég.
A tudósok ezért úgy gondolják, hogy az Északi-sarkvidéken élő tengeri emlősök, köztük a jegesmedvék, a fókák és rozmárok számára ez a terület fontos, végső menedék lehet. A jegesmedvék a jeget arra használják, hogy fókákra vadásszanak, amelyek a befagyott vízen építenek odúkat, hogy felneveljék utódaikat.

Tavaly augusztusban azonban a Wandel-tengeren áthajózó német kutatóhajó, a Polarstern váratlanul nyílt vízen találta magát ott, ahol rendesen vastag jégnek kellett volna lennie. A kutatók most műholdas felvételek és tengeri jégmodellek segítségével próbálják kitalálni, hogy mi történhetett a térségben.

A rejtélyt fokozza, hogy a műholdas mérések tavaly tavasszal még azt mutatták, hogy a Wandel-tengert borító tengeri jég vastagabb volt, mint a korábbi években. 2020 augusztusára azonban a felvételek szerint rekordalacsony, 50 százalékos jégkoncentráció maradt. A kutatók szerint a szokatlanul erős szelek kihajtották a tengeri jég zömét a térségből, de ez csak azért vált lehetségessé, mert az évek óta tartó felmelegedés miatt a jég elvékonyodott.
„A térségben 2020 telén és tavaszán voltak régebbi, vastagabb jégfoltok, amelyek besodródtak, de volt elég vékonyabb, újabb jég is, amely elolvadt és így előbukkant a nyílt víz. Ez beindította a hőenergia elnyelésének körforgását, ami még több jeget olvasztott el, annak ellenére, hogy a térségben volt vastagabb jég” – magyarázta Axel Schweiger.

A kutatók szerint a rekord olvadás 80 százalékban az időjárással kapcsolatos tényezőknek, például a szélnek, 20 százalékban pedig a klímaváltozással összefüggő elvékonyodásnak volt köszönhető.
Mint a BBC News beszámolója emlékeztetett rá, Kanada 2019-ben tengeri természetvédelmi területté nyilvánította az „utolsó jeges térség” egy részét, s az ott élő emberek nyelvén a Tuvaijuittuq nevet kapta, ami azt jelenti: a hely, ahol sohasem olvad el a jég.

A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint kutatásuk azt sugallja, hogy az éghajlati modelleket újra kell vizsgálni, mivel a legtöbbjük nem jósolta a következő évtizedekre a térségben a 2020-ban tapasztalt alacsony tengeri jégkoncentrációt.

...
...