Érdekes Világ
  • Hírek
  • Tudomány
  • Állatvilág
  • Természet
  • Nagyvilág
  • Elképesztő
  • Építészet
  • Környezetvédelem
Nincs találat
Összes találat
Érdekes Világ
Nincs találat
Összes találat

Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság

2019.06.28.
Kategória: Nagyvilág, Tudomány
21
MEGOSZTÁS
Megosztás a FacebookonTweet

Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen. A Tübingeni Egyetem beszámolója szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van. Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. “Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk” – idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak – közölte Puljiz.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization
Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

“A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben” – emelte ki Haszan Ahmed Kaszim kurd régész. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization
facebookMegosztás
TwitterTweet
Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel is.

NÉZD MEG EZEKET A CIKKEKET IS

Építészet

Látványos légi felvételeken a világ legmélyebb csatornája

A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú és mindössze 21,3 méter széles mesterséges víziút az...

Tovább
Kedvenc

Így nézne ki a Föld óceánok nélkül

A japán űrügynökség (JAXA) egyik tudósa, James O’Donoghue a klímakatasztrófának az egyik lehetséges...

Tovább
Tudomány

Az évtized legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható az égbolton

Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az...

Tovább

CIKKAJÁNLÓ

Nincs elérhető tartalom

Búvár táncoltatott meg egy nagy ámbráscetet

Csodálatos time-lapse videó Új-Zéland meseszép tájairól

A sziget, mely félévente más országhoz tartozik

Nincs elérhető tartalom
Nincs találat
Összes találat
  • Hírek
  • Tudomány
  • Állatvilág
  • Természet
  • Nagyvilág
  • Elképesztő
  • Építészet
  • Környezetvédelem

Welcome Back!

Login to your account below

Forgotten Password?

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

Add New Playlist