Élet egy kambodzsai hulladéklerakóban
A telepen rengeteg gyermek él és dolgozik, és bár rengeteg gyermekvédő szervezet és program megpróbálta őket kiemelni ebből a pokolból, a felnőttek nem engedik el őket, hiszen pluszbevételhez segítik a családot
Nigel Dickinson fotósorozatot készített a legnehezebb sorsú kambodzsai családokról, akik a Sziemreap-i szeméttelepen élnek azért, hogy a szemét szelektálásából tartsák el magukat.
A Sziemreap-i hulladéklerakó 2000 felnőtt és 600 gyermek számára biztosít megélhetést. A szeméttelepen mindennap kígyózó sorok várják az újabb és újabb szemétszállítmányokat, hogy a szemét szelektálásából tartsák fent magukat és családjukat.
A szeméttelepet egyszerűen csak Füstös Hegynek hívják, mert a szürke bűzös füst már egészen messziről látható és érezhető. Ivóvíz, mellékhelyiség, tisztálkodási lehetőség nincs, emiatt nagyon sokan súlyos betegek.
Az emberek nemcsak dolgozni járnak ide, itt laknak, esznek és alszanak. Munkaidejük 24 órás, éjszaka, akár a bányászok, lámpával a fejükön túrják az újabb szemétszállítmányokat, hogy műanyagot, fémet, fát, papírt és ruhaneműket gyűjtsenek, amiket aztán megtisztítanak, lemérnek, és újrafelhasználásra eladnak.
A telepen rengeteg gyermek él és dolgozik, és bár rengeteg gyermekvédő szervezet és program megpróbálta őket kiemelni ebből a pokolból, a felnőttek nem engedik el őket, hiszen pluszbevételhez segítik a családot.
Fotók: Nigel Dickinson