Egy legalább 2624 éves amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) az Egyesült Államok keleti felének legidősebb ismert fája – közölték kutatók az Environmental Research Communications című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint az észak-karolinai mocsárvidéken felfedezett növénymatuzsálem egyike a világ legidősebb, ivaros módon szaporodó fáinak.
A kutatók akkor bukkantak rá a különleges fára, amikor évgyűrűket tanulmányoztak az állam délkeleti részén futó Black River mellékfolyó mentén, hogy feltárják Észak-Amerika keleti felének klímatörténetét. A fák korán kívül az évgyűrűk szélessége és színe ugyanis arról is árulkodik, hogy mennyire volt csapadékos vagy száraz egy adott év – írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál.
A területen végzett korábbi terepmunkálatokból a szakemberek már tudták, hogy a térség ad otthont az Egyesült Államok egyik legöregebb amerikai mocsárciprus-csoportosulásának. A kutatók korábban számos 1000 és 1650 év közötti fát azonosítottak a területen.
A most felfedezett 2624 éves amerikai mocsárcipruson vagy más néven fésűs mocsárcipruson kívül egy 2088 éves példányt is találtak, és a szakemberek szerint nagyon valószínű, hogy a csaknem 100 kilométer hosszan futó Black River mentén még jó néhány 2000 évnél idősebb fa magasodik.
A tanulmány szerint az amerikai mocsárciprus immár bizonyítottan a Föld legöregebb ismert, vizenyős területen élő fafaja, és ötödik helyen áll az ivaros módon szaporodó, legöregebb fák világranglistáján. (Az egyetlen egyedről, ivartalan szaporodással létrejött növények – klónok -, amelyek az anyanövénnyel teljesen azonos genommal rendelkeznek, több tízezer évig is elélnek.)
A kutatók szerint a most felfedezett ősi fák védett területen élnek, ám a fennmaradásukra mégis így is fenyegetést jelent a folyó más szakaszain zajló fakitermelés és egyéb munkálatok, valamint az ipari környezetszennyezés és a klímaváltozás.
