A 65-75 méteres magasságokat elérő borneói kámfor, más néven maláj kámfor vagy szumátrai kámfor koronái ugyanis nem érnek egymáshoz, hanem különleges formát alkotva, a lomkoronáik között egy csatornaszerű hézag látható.
A jelenséget először 1920-ban említik a szakirodalomban, de máig nem tisztázott, hogy pontosan mi okozza. Egy ausztrál erdész (Maxwell Ralph Jacobs, 1955) tanulmánya szerint a szelesebb tájakon a gallyak és ágak egymáshoz ütődése, a rügyek sérülése okozza, míg egy maláj botanikus (Francis S.P. Ng) szerint a fényérzékeny növény megáll a növekedésben, mikor a szomszédos lombozathoz közeledik, mert kevesebb rügy fejlődne ki egy sűrű, összefüggő lomkorona esetében.
Mások szerint a növény a rovarok és lárvák terjedését akadályozza meg a különleges lombkoronájával.
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/5.jpg)
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/3.jpg)
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/6.jpg)
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/7.jpg)
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/8.jpg)
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/9.jpg)
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/2.jpg)
![Crown shyness - Dryobalanops aromatica](https://www.erdekesvilag.hu/kepek2/koronafelenkseg/4.jpg)